VÁROSTÖRTÉNET
Budapest főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre


Kerületünk 1950-ben Pestszentlőrinc és Pestszentimre fővárosunkhoz történő csatolásával jött létre.
A régmúlt: a legkorábbi írásos említése a területnek a 15. századból maradt ránk.
A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett,
újranépesítése az 1700-as években kezdődött,
amikor a terület a Grassalkovich család kezébe került.
Mayerffy Xavér Ferenc (akiről nemzetközi repülőtereink, Ferihegy I. és II. a nevüket kapták)
a 19. században mintagazdasággá fejlesztette a szentlőrinci majort.
1814-ben, amikor a Napóleont legyőző nagyhatalmi konferencia Pest-Budára látogatott,
katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán.
A porosz, osztrák és orosz uralkodók a mai Gilice térnél emelt kilátóról,
a Gloriette-ről szemlélték az eseményeket.
Hozzávetőleg a kilátóval egyidőben épült
a kerület egyetlen műemléki jellegű épülete, a barokk kápolna is.
A 19. században indult gyors fejlődésnek a terület.
A Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet
vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként.
Szentlőrincen volt villája báró Eötvös Loránd fizikus-politikusnak,
aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit,
Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának,
Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató-biológusának,
 gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek,
akinek köszönhetően 1875-ben kialakították településünkön
a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást.
Adottságaink okán ipari létesítmények is megjelentek a környéken: téglagyárak, kavicsbánya,
később textilüzem, szalagszövő-, hordó-, kocsilámpa gyár.
Szentlőrinc századunk első éveitől önállóságot szeretett volna elérni.
Iskolák, óvodák, kápolna épült, temetőt létesítettek, az Üllői úton közlekedő
keskenyvágányú vasutat 1900-ra már villamosították.
A vágy 1910-ben teljesült:
Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult 7824 fős lakosságával.
Ettől kezdve felgyorsul a fejlődés: újabb gyárak nyitják meg kapuikat,
új templom épül a Batthyány utcában. 1927-ben elkészült négy iskolaépület - köztük a miénk is -,
gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrörs, postahivatal kezdte meg a működését.
1936-tól Pestszentlőrinc már megyei jogú város,
gimnázium, vásárcsarnok létesül, megkezdődik a repülőtér építése.
A világháborús pusztítást követő újjáépítést után,
1950. január elsejével Pestszentlőrincet és Pestszentimrét
a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták.
(A XVIII. kerületi kalauz nyomán)

Városunk honlapja:

www.bp18.hu


vissza a navigáláshoz